Portuguese Central 2. rész: Coimbratól Tui-ig
Üdv újra a portugál camino központi útvonalát bemutató sorozatomban, a Lisszabon és Coimbra közötti első szakaszról szóló bejegyzést itt találod. Most pedig nézzük meg, hogyan folytatódik az út Tuiig, ahol átlépjük a spanyol határt, belépünk a gyönyörű Galíciába, és csatlakozik a tengerparti útvonal is.
Coimbratól Sernadeloig: irány a borvidék
Coimbrát elhagyva az útvonal észak felé, Sernadelo irányába tart. A táj folyamatosan változik. Az egyik dolog, amit különösen szeretek a Lisszabon és Porto közötti gyaloglásban, hogy az ember nem csupán egyfajta portugál tájjal találkozik, hanem fokozatosan többfélén is áthalad: a Tajo folyó mentén, Ribatejo vidék tájain, erdőkön, történelmi városokon és mezőgazdasági területeken át, míg végül eléri a Bairrada borvidékhez tartozó térséget.
Sernadelo előtt található Mealhada, amely a Leitão da Bairrada – a régió hagyományos sült malaca – révén vált híressé. Ha vegetáriánus vagy vegán zarándok vagy (ahogyan én is), ne aggódj! Portugáliában számos egyéb étkezési lehetőség is akad, ám a kisebb településeken érdemes előre tájékozódni az ételekről vagy a szálláshelyek kínálatáról, ahelyett, hogy eleve bőséges növényi alapú választékra számítanánk.
Sernadelotól Águedaig
Ez is egy olyan szakasz, ahol sokat számít a korai indulás, különösen a melegebb hónapokban. Águeda elérése előtt olyan településeken haladsz át, mint Anadia, Avelãs do Caminho és Aguada de Baixo. Maga Águeda színes utcai művészeti alkotásairól és híres esernyőinstallációiról ismert, amelyek igazán izgalmas hellyé teszik a várost. A napokon át tartó vidéki tájak után kellemes meglepetés lehet egy ilyen vizuálisan játékos környezetbe érkezni – és könnyen azon kaphatod magad, hogy a vártnál sokkal több fényképet készítesz.
Águedatól Albergaria-a-Velhaig
Ez a szakasz mindössze 16 km hosszú. Néha pontosan erre van szükség: egy rövidebb napra. Nem kell mindig a lehető legnagyobb távolságot megtenni; megérkezhetsz korábban, megebédelhetsz, kimoshatod a ruháidat, vehetsz egy hosszú fürdőt, felfedezheted a várost, vagy egyszerűen csak ledőlhetsz egy órára. A camino nem tűnik el attól, hogy délután 2-kor abbahagyod a gyaloglást. Az ilyen szakaszok akkor is hasznosak lehetnek, ha elromlik az idő és esni kezd az eső: jó, ha van idő mindent megszárítani és átmelegedni.
Másrészt, ha úgy érzed, nem szeretnél megállni, továbbhaladva is találsz szálláslehetőségeket. Szívesen ajánlom például a Pinheiro da Bemposta-i szállást: egy erdő mélyén megbújó, zarándokszállássá (albergue) alakított vízimalmot, ahol vízesés, függőágyak, természet és nyugalom várja a vándort (Watermill Moinho Garcia).
Albergaria-a-Velhatól Sao Joao da Madeiraig
A következő hivatalos szakasz hozzávetőleg 29 kilométer hosszú. Ha az előző napon többet gyalogolsz, lerövidítheted a távot, így könnyebben teljesíthetővé válik.
Ezen a ponton talán valami érdekesre leszel figyelmes: hozzászoktál a gyalogláshoz. Az elején még minden egyes kilométer számított, most viszont talán már azon kapod magad, hogy így gondolkodsz: „Már csak tíz kilométer van hátra.” Ez a Camino egyik csendes átalakulása: ami egykor lehetetlennek tűnt, az természetessé válik.
Sao Joao da Madeiratól Grijóig
Itt kezd el fokozódni a Porto iránti várakozás; érzed, hogy már közel jársz. A táj egyre inkább városi jelleget ölt, ahogy megszaporodnak az autók, az épületek és az emberek.
És valahol legbelül újra meg újra felbukkan a gondolat: már majdnem ott vagyok. Ám ne hagyd, hogy az izgalom sietségre sarkalljon – élvezd ki a tömeget megelőző nyugodt időt.
Grijótól Portoig: az út első felének vége
A Grijó és Porto közötti utolsó hivatalos szakasz Perosinhón és Vila Nova de Gaián keresztül vezet, mielőtt elérnénk Portót. Aztán hirtelen újra a városban találod magad. De az érzés már más. Amikor elindultál Lisszabonból, egy épp elkezdtél egy caminot. Amikor megérkezel Portóba, már olyan zarándok vagy, aki gyalogosan szelte át Portugália jelentős részét.
Lehet, hogy fáradt vagy. A cipőd talán egészen másképp fest. A lábaid erősebbek lettek. És az elvárásaid is megváltozhattak. Délről észak felé haladva átszelted az országot. Mélységes elégedettséggel tölt el Portóba érkezni annak tudatában, hogy végiggyalogoltad az utat. Már 400 kilométer van mögötted. Ünnepeld meg ezt egy plusz nappal Portóban: keresd fel a híres látnivalókat, kóstold meg a helyi ételeket és borokat, találkozz a Camino során megismert barátaiddal, valamint sok olyan zarándokkal is, akik éppen innen indulnak majd útnak.
Itt dönthetsz úgy, hogy a középső útvonalat követed, vagy az Atlanti-óceán partvidékén haladsz tovább. Amikor én a Camino Centralt jártam, végig azon maradtam, ám az első napra azt javaslom, hogy a tengerparti útvonalat válaszd, majd a második napon térj át a középső útvonalra, így elkerülheted a városi ipari övezeteket. Ha többet szeretnél megtudni a portugál tengerparti útvonalról, itt találsz róla információt.
A Porto és Tui közötti szakasz jellege jelentősen eltér a portugál tengerparti útvonalétól. Zöldebb, helyenként vidékiesebb tájakon vezet, és magában foglalja a portugál camino egyik legemlékezetesebb emelkedőjét: a Labruja közelében található Alto da Portelára vezető kaptatót. A tengerparti útvonalról számos ponton át lehet térni a középső útvonalra; a csatlakozási lehetőségeket érdemes a térképeken ellenőrizni.
Különleges érzés elindulni Portóból a portugál camino központi útvonalán.
Épp csak végeztél Porto színes utcáinak felfedezésével – talán még a Douro partján álltál egy csésze kávéval a kezedben – amikor az út hirtelen arra késztet, hogy magad mögött hagyd a várost.
A központi útvonal észak felé vezet: kis falvakon, szőlőültetvényeken, ősi templomok mellett, köves ösvényeken és eukaliptuszerdőkön át halad, míg végül el nem éri a portugál határt Valençánál.
Aztán – szinte észrevétlenül – véget ér Portugália. A Minho folyó túloldalán már Tui, vagyis Galícia vár.
Sok zarándok számára itt kezdődik az igazi, Santiago felé tartó utazás érzése az El Caminón.
Porto: ahol az út következő fejezete elkezdődik
Mielőtt újra a hátadra vennéd a hátizsákot, szánj egy kis időt a város élvezetére.
Sétálj végig Ribeira szűk utcáin, kelj át a Dom Luís I hídon, és látogass el a portói katedrálishoz – ahol sok zarándok hagyományosan kezdi az útját – valamint a közelében található új zarándokirodához.
Portotól Vilarinhoig
Ahogy elhagyod a városi övezetet, a táj fokozatosan megváltozik. Porto zaja elcsendesedik, az utak nyugodtabbá válnak. Végül pedig feltűnnek az ismerős sárga nyilak, amelyek észak felé mutatják az utat. Ha azonban szeretnéd elkerülni a városi szakaszt, az első napi szakaszt megteheted a tengerparti útvonalon is, majd másnap Barcelosnál csatlakozhatsz a középső útvonalhoz. A Wise Pilgrim alkalmazás kiváló térképet kínál ehhez a megoldáshoz.
Vilarinhotól Barcelosig
Utad során érinted São Pedro de Rates-t, azt a helyet, ahol szinte kézzelfoghatóan érezhető a camino történelmi múltja. A település szorosan kötődik a középkori zarándoklatok hagyományához, román stílusú temploma pedig az útvonal egyik jelentős történelmi nevezetessége.
Barcelos elérése előtt vidéki tájakon és kisebb településeken haladsz majd keresztül. Barcelos pedig azon helyek egyike, ahol mindenképpen érdemes lassítani egy kicsit.
A város arról híres, hogy hozzá kötődik a „barcelosi kakas” legendája, amely Portugália egyik legismertebb kulturális jelképe. Valószínűleg mindenütt színes kerámiakakasokba botlasz majd – és bizony könnyen lehet, hogy kedvet kapsz ahhoz, hogy te is vásárolj egyet.
Tipp: sokan úgy döntenek, hogy az első napot a tengerparton gyalogolják, és csak ma csatlakoznak vissza a központi útvonalhoz. Érdemes előre lefoglalni a mai szállást, mivel meglepően nagy lehet a zsúfoltság, különösen a főszezonban.
Barcelostól Ponte de Limaig
Ez az egyik hosszabb szakasz, amely némi szintkülönbséget is tartogat, ugyanakkor gyönyörű is. A Camino falvakon, mezőgazdasági területeken és csendes utakon keresztül vezet, míg végül el nem éri Ponte de Limát.
Ezen a szakaszon kezd a Központi Camino igazán vidékies jelleget ölteni. Csodálatosan békés érzés Észak-Portugálián keresztül gyalogolni: szőlőültetvények, kis kápolnák, régi kőházak, kapu mögül hallatszó kutyaugatás, a földeken dolgozó gazdák, valamint mindenütt tehenek, szamarak és lovak kísérik utunkat.
Ha túl hosszúnak találod a távot (34,5 km), megállhatsz korábban is, mivel a következő szakasz rövid, így egyenletesebben oszthatod el a gyaloglást. Én Sobreiróban szálltam meg – körülbelül 7 km-rel Ponte de Lima előtt –, ami kényelmesebb megoldásnak bizonyult. Szerencsém is volt: mivel itt kevés zarándok szokott megszállni, egy közös hálótermi ágy áráért privát kétágyas szobát kaptam egy gyönyörű családi házban, amely zarándokszállásként (albergue) is működik, és hatalmas, dombokra néző terasszal rendelkezik.
Ponte de Lima: a camino egyik különleges helye
Ponte de Lima az egyik kedvenc helyem ezen a szakaszon. A város a nevét a Lima folyón átívelő, gyönyörű középkori hídról kapta. Ez egyike azon helyeknek, ahová érdemes elég korán megérkezni ahhoz, hogy valóban élvezhessük a környezetet: leülhessünk a folyópartra, átsétálhassunk a hídon, és felfedezhessük a túloldalon található kis botanikus kertet. Szerencsém volt, mert épp aznap tartottak piacot a folyóparton. Természetesen érdemes felkeresni a templomot és a toronyban működő turisztikai irodát is, hogy beszerezzük a pecsétet, és további információkat tudjunk meg a városról.
Ponte de Limatól Rubiãesig
Most következik az egyik olyan szakasz, amelyet sok zarándok még később is emleget. Maga a távolság nem hangzik ijesztőnek: 17,5 kilométer. Ám a terepviszonyok megváltoznak.
A Camino az Alto da Portela/Labruja térsége felé emelkedik, 400 méteres szintkülönbséget leküzdve. Ilyenkor tapasztalhatjuk meg, hogy a kilométerek önmagukban nem árulnak el mindent. Egy viszonylag könnyű terepen megtett húsz kilométer egészen más élményt nyújthat, mint egy jelentős emelkedővel és egyenetlen talajjal járó húsz kilométeres szakasz. A táj azonban gyönyörű: erdők, sziklák és zöldellő dombok váltják egymást.
Tipp: Ne rohanj neki az emelkedőnek, inkább menj lassan. Rövidítsd a lépteidet, tarts szüneteket, igyál még azelőtt, hogy megszomjaznál, és ne hasonlítsd a tempódat másokéhoz. Aki elsuhan melletted az emelkedőn, lehet, hogy teljesen más Caminót jár, mint te. A dombtetőn pihenj meg egy kicsit, és élvezd a kilátást.
Rubiãestől Valençaig vagy Tuiig
Az utolsó portugál szakasz Valençában ér véget, még a határ átlépése előtt. Különös érzés, amikor az ember rádöbben, hogy Portugália már mögötte van. Lisszabonból vagy Portóból gyalogoltál idáig. A lábaid megerősödtek, a hátizsákod már ismerősebbnek tűnik, a reggeli rutinod automatikussá vált; pontosan tudod, mennyi vízre van szükséged, és valószínűleg azt is kitapasztaltad, melyik zokni válik be a legjobban. És már nem igazán foglalkoztat, hogyan is nézel ki többórányi gyaloglás után.
Valença: Portugália kapuja Spanyolország felé
Valença a Minho folyó partján fekszik, közvetlenül a galíciai Tui városával szemben. A történelmi erőd a város egyik leglenyűgözőbb látnivalója; érdemes időt szánni a felfedezésére, mielőtt átkelnénk Spanyolországba. Az erőd valójában egy apró település a városon belül. Sok zarándok dönt úgy, hogy Tui helyett itt tölti az éjszakát: élvezik az erőd falairól nyíló kilátást a túlpartra, sétálnak a kis utcákon, és elköltenek egy nyugodt vacsorát valamelyik étteremben. Ez remek hely arra is, hogy megálljunk egy pillanatra és tudatosítsuk, mit is teljesítettünk eddig, hiszen az utazás portugál szakasza már majdnem véget ért, de Santiago még vár ránk.
Átkelés Valençaból to Tuiba
És akkor eljön az a pillanat, amikor átkelsz a hídon a Minho folyón. Portugália mögötted van, Spanyolország előtted. Technikailag még nem érted el Santiagót, de érzelmileg valami megváltozik. Gyalog lépted át a nemzetközi határt, és most már Galíciában vagy. A jelek, a nyelv, az ételek és a táj megváltozik.
Tui az első állomás a Camino spanyol oldalán. A katedrális uralja a történelmi várost, és érdemes meglátogatni. Volt szerencsém ünnepnapon érkezni a városba, így a katedrális látogatása ingyenes volt, másrészt zárva voltak a boltok, este 11 órától pedig tűzijáték volt az albergue mellett, így nem sokat aludtam azon az éjszakán.
Fedezd fel a várost, egyél egy spanyol vacsorát, nézz vissza a caminod eddigi részére, majd készülj fel a következő fejezetre.
Néhány gyakorlati tanács a Coimbra és Tui közötti szakaszhoz
1. Bontsd rövidebb szakaszokra a hosszabb távokat; nem kötelező ragaszkodnod az előre meghatározott távolságokhoz. Vannak egymást követő nagyon rövid és nagyon hosszú szakaszok is; próbálj meg olyan beosztást találni, amely kényelmes számodra és a lábaid számára is.
2. Csúcsszezonban foglald le előre a szállást
A Lisszabon–Porto szakasz csendesebb lehet, mint a Porto–Santiago közötti rész, de a szálláslehetőségek városonként jelentősen eltérnek.
Ha kötött az időbeosztásod, az előzetes foglalás kevésbé stresszessé teheti az utazást – különösen azokon a településeken, ahol a tengerparti útvonalról érkező zarándokok is csatlakoznak a fő útvonalhoz (ilyen például Barcelos és Tui).
3. Számíts arra, hogy utakon is kell majd gyalogolnod
A Központi Camino nem végig erdei ösvény. Vannak közutak, falvak, városi szakaszok és aszfaltozott részek is. Fontos a megfelelő lábbeli és a forgalomra való odafigyelés.
4. Indulás előtt tölts le térképeket
Bár a Camino Lisszabontól kezdve végig ki van táblázva, hasznos, ha van nálad offline térkép. Vannak olyan pontok, ahol át lehet térni a tengerparti útvonalról a központira (vagy fordítva), és ha ezt tervezed, a térkép nagy segítséget jelenthet. A Gronze, a Camino Ninja és a Wise Pilgrim mind kiváló alkalmazások.
5. Minden szakasz előtt ellenőrizd az útvonalat
A jelzések néha zavaróak lehetnek a városok, közutak és építési területek környékén.
Indulás előtt szánj öt percet az aznapi útvonal áttekintésére; ezzel később sokkal több időt takaríthatsz meg. Én szeretem már előző este megnézni az útvonalat, hogy ne maradjak le semmilyen érdekes látnivalóról; ilyenkor érdemes a történelmi háttérről is olvasni és a Google térképet is ellenőrizni, mivel a Camino néha csak elhalad bizonyos érdekes helyek mellett.
6. Ne becsüld alá a Labruja-emelkedőt
A Ponte de Lima és Rubiães közötti szakasz nem feltétlenül a leghosszabb, de a terepviszonyok miatt érdemes rá külön felkészülni. Haladj rajta lassan.
És egy utolsó gondolat a Caminohoz
Nem kell tökéletesen haladnod a Caminón.
Nem kell a leghosszabb szakaszt megtenned.
Nem kell sietve haladnod.
Még azt sem kell pontosan tudnod, miért döntöttél úgy, hogy eljössz.
Egyszerűen csak tedd az egyik lábadat a másik elé.
A Camino gondoskodik a többiről.
Remélem, ezek a tippek kedvet csináltak a következő kalandodhoz, és hasznos információkra bukkantál. Ha további részletekre van szükséged, vagy önbizalomra és bátorságra az utazásod kezdetéhez, ne habozz kapcsolatba lépni velem, vagy írj e-mailt, szívesen segítek.
Megtalálhatsz a közösségi médiában is, ahol további hasznos tanácsokat és úti képeket találsz @wander.with.dora néven. Lépj velem kapcsolatba egy ingyenes beszélgetésért a wanderwithdora@gmail.com emailcímen keresztül.
Jó utat mindenkinek. Buen Camino!
Hozzászólások